Amikor egy új dokumentumot hozunk létre, már a kezdeti beállítások is nagyban befolyásolják a későbbi munkánk kimenetét, ezért nem árt tisztába lenni néhány ezzel kapcsolatos dologgal. Kezdjük el a tényleges munkát a dokumentumokkal.
Az előző videóban szó volt a színek, illetve színmódok kiválasztásáról és ezek fontosságáról. A munkánk során leggyakrabban két színmóddal dolgozunk, ezek a RGB, amit a monitorok és mindenféle megjelenítők használnak, valamint a nyomdában, nyomtatásban használt CMYK, vagy más néven négyszínmód. Egy kis ismertető ezekről.
A színek csoportosítása
A színeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, mielőtt azonban ezt megvizsgálnánk, egy kevés alap tudnivaló.
Alapesetben három olyan szín van, amelyet nem lehet más színek keverékéből előállítani, illetve ez az a három szín, amelyeknek különböző arányú keverékéből tevődik össze az összes többi szín. Ez a három alapszín, vagy más néven tiszta szín: a piros, a sárga és a kék. A másodlagos színek a három alapszín egyenlő mértékű keveréséből állíthatók elő. A három másodlagos szín a zöld, a narancs és a lila. A harmadlagos színeket az elsődleges és a mellettük álló másodlagos színek keverésével kapjuk. Ezek a sárga-narancs, piros-narancs, piros-lila, kék-lila, kék-zöld, és a sárga-zöld.
A színeket attól függően, hogy milyen érzetet keltenek, meleg illetve hideg színekre bonthatjuk. A meleg színek a pirostól sárgáig található színek, beleértve a barnát, narancsot és rózsaszínt. Azért nevezzük őket meleg színeknek, mert a tűz, a szenvedély, vagy a napfény jut róla a legtöbb ember eszébe. Amellett, hogy pozitív tulajdonságú színek, fontos tulajdonságuk még az is, hogy tértágító hatásúak.
A hideg színek a zöldtől a kékig helyezkednek el a színskálán, ezen felül a lila egyes árnyalatait is ide sorolhatjuk. Főként az éjszaka, a nyugalom, vagy a természet színei. A hideg színeket visszafogottságuk miatt inkább hátterekhez alkalmazzuk. A fennmaradó fehér, fekete és a szürke színeket semleges színeknek nevezzük. Sokak szerint ezek nem színek, de egyezzünk meg abban, hogy ezek is azok. Sőt, gyakran van fontos szerepük a design területén.
Színmódok
A tervezés során az egyik alapvető probléma az, hogy a grafikai programban megtervezett munkánk valószínűleg nem ugyanúgy jelenik meg az ügyfél gépén egy képnézegető programban, a weben, illetve nyomtatásban. Ezért nem árt tudni, hogy az adott feladathoz milyen színmódot válasszunk.
Az RGB színmód, más néven additív színkeverés, egy adott színt három összetevőre, pirosra (Red), zöldre (Green), és kékre (Blue) osztja fel, és ezek mértékét egy 0-255 terjedő számmal jelöljük. (Egy színt megadhatunk így is ) . Pl. a 255, 0, 0, RGB kód tiszta pirosat jelöl, mivel a másik két összetevő nincs benne. Napjainkban a számítógépek monitorai ezt a színmódot használják.Ebből adódóan ha pl. webes grafikákat készítesz az Illustratorral, célszerű ezt választani
A CMYK színmódra azért van szükség mert a nyomtatók nem tudják a teljes RGB tartományt kinyomtatni, ezért létrehoztak egy színskálát amely az RGB színskála egy kisebb részhalmaza. A CMYK színskálában a betűk szintén színeket jelölnek, ezek a Cián (cyan), a Magenta (magenta), a Sárga (yellow) és a Fekete (ezt itt Key). Ezek a színek megegyeznek a nyomtatóban levő négy alapszínnel. A fekete azért kell, mert nyomtatáskor a megfelelő telítettségű fekete színt nem lehetne tökéletesen előállítani a másik három színből. Fontos tudni tehát, hogy a CMYK az RGB színskála részhalmazának tekinthető. Vagyis minden CMYK szín leírható RGB-ben, de fordítva ez már nem minden színnél igaz.
Leggyakrabban ezzel a két színpalettával dolgozunk, de a sorban meg kell még említeni az 1962 óta létező Pantone színskálát is. Ez a színskála egy adott színt jelöl a CMYK színtérben (és az RGB-ben is). A Pantone színeknek az a nagy előnye, hogyha a megrendelő egy bizonyos árnyalatot kér, akár a világ másik végéről is, a Panton színek használatával biztosan ugyanazt az árnyalatot fogja kapni. A Pantone színskálával leginkább arculati kézikönyvekben lehet találkozni, viszont a legtöbb grafikai program ismeri és kezeli ezeket a színeket is.
A másik, a videóban elhangzott fogalom az úgynevezett kifutó. Ezzel a nyomdára készülő dokumentumoknál találkozhatsz. A későbbiekben lesz szó a szerepükről és a használatukról egyaránt.
Feladat
Gyakorold a dokumentumok létrehozása során végrehajtandó beállításokat, a rajztáblákkal történő munka során lehetséges utólagos módosításokat, beállítási lehetőségeket, valamint a dokumentumon belüli mozgás lehetőségeit (nagyítás, mozgás). Célszerű a fontosabb billentyűkombinációkat is memorizálni, mivel ezek nagyon nagy segítséget jelentenek a hatékony munkavégzésben. A következő leckében találsz néhány alap billentyűkombinációt egyébként
Amikor egy új dokumentumot hozunk létre, már a kezdeti beállítások is nagyban befolyásolják a későbbi munkánk kimenetét, ezért nem árt tisztába lenni néhány ezzel kapcsolatos dologgal. Kezdjük el a tényleges munkát a dokumentumokkal.
Az előző videóban szó volt a színek, illetve színmódok kiválasztásáról és ezek fontosságáról. A munkánk során leggyakrabban két színmóddal dolgozunk, ezek a RGB, amit a monitorok és mindenféle megjelenítők használnak, valamint a nyomdában, nyomtatásban használt CMYK, vagy más néven négyszínmód. Egy kis ismertető ezekről.
A színek csoportosítása
A színeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, mielőtt azonban ezt megvizsgálnánk, egy kevés alap tudnivaló.
Alapesetben három olyan szín van, amelyet nem lehet más színek keverékéből előállítani, illetve ez az a három szín, amelyeknek különböző arányú keverékéből tevődik össze az összes többi szín. Ez a három alapszín, vagy más néven tiszta szín: a piros, a sárga és a kék. A másodlagos színek a három alapszín egyenlő mértékű keveréséből állíthatók elő. A három másodlagos szín a zöld, a narancs és a lila. A harmadlagos színeket az elsődleges és a mellettük álló másodlagos színek keverésével kapjuk. Ezek a sárga-narancs, piros-narancs, piros-lila, kék-lila, kék-zöld, és a sárga-zöld.
A hideg színek a zöldtől a kékig helyezkednek el a színskálán, ezen felül a lila egyes árnyalatait is ide sorolhatjuk. Főként az éjszaka, a nyugalom, vagy a természet színei. A hideg színeket visszafogottságuk miatt inkább hátterekhez alkalmazzuk. A fennmaradó fehér, fekete és a szürke színeket semleges színeknek nevezzük. Sokak szerint ezek nem színek, de egyezzünk meg abban, hogy ezek is azok. Sőt, gyakran van fontos szerepük a design területén.
Színmódok
A tervezés során az egyik alapvető probléma az, hogy a grafikai programban megtervezett munkánk valószínűleg nem ugyanúgy jelenik meg az ügyfél gépén egy képnézegető programban, a weben, illetve nyomtatásban. Ezért nem árt tudni, hogy az adott feladathoz milyen színmódot válasszunk.
Az RGB színmód, más néven additív színkeverés, egy adott színt három összetevőre, pirosra (Red), zöldre (Green), és kékre (Blue) osztja fel, és ezek mértékét egy 0-255 terjedő számmal jelöljük. (Egy színt megadhatunk így is ) . Pl. a 255, 0, 0, RGB kód tiszta pirosat jelöl, mivel a másik két összetevő nincs benne. Napjainkban a számítógépek monitorai ezt a színmódot használják.Ebből adódóan ha pl. webes grafikákat készítesz az Illustratorral, célszerű ezt választani
A CMYK színmódra azért van szükség mert a nyomtatók nem tudják a teljes RGB tartományt kinyomtatni, ezért létrehoztak egy színskálát amely az RGB színskála egy kisebb részhalmaza. A CMYK színskálában a betűk szintén színeket jelölnek, ezek a Cián (cyan), a Magenta (magenta), a Sárga (yellow) és a Fekete (ezt itt Key). Ezek a színek megegyeznek a nyomtatóban levő négy alapszínnel. A fekete azért kell, mert nyomtatáskor a megfelelő telítettségű fekete színt nem lehetne tökéletesen előállítani a másik három színből. Fontos tudni tehát, hogy a CMYK az RGB színskála részhalmazának tekinthető. Vagyis minden CMYK szín leírható RGB-ben, de fordítva ez már nem minden színnél igaz.
Leggyakrabban ezzel a két színpalettával dolgozunk, de a sorban meg kell még említeni az 1962 óta létező Pantone színskálát is. Ez a színskála egy adott színt jelöl a CMYK színtérben (és az RGB-ben is). A Pantone színeknek az a nagy előnye, hogyha a megrendelő egy bizonyos árnyalatot kér, akár a világ másik végéről is, a Panton színek használatával biztosan ugyanazt az árnyalatot fogja kapni. A Pantone színskálával leginkább arculati kézikönyvekben lehet találkozni, viszont a legtöbb grafikai program ismeri és kezeli ezeket a színeket is.
A másik, a videóban elhangzott fogalom az úgynevezett kifutó. Ezzel a nyomdára készülő dokumentumoknál találkozhatsz. A későbbiekben lesz szó a szerepükről és a használatukról egyaránt.
Feladat
Gyakorold a dokumentumok létrehozása során végrehajtandó beállításokat, a rajztáblákkal történő munka során lehetséges utólagos módosításokat, beállítási lehetőségeket, valamint a dokumentumon belüli mozgás lehetőségeit (nagyítás, mozgás). Célszerű a fontosabb billentyűkombinációkat is memorizálni, mivel ezek nagyon nagy segítséget jelentenek a hatékony munkavégzésben. A következő leckében találsz néhány alap billentyűkombinációt egyébként
-
Add a note